A növekedés titkai

By October 26, 2002Hírek

Az első nagy ugrás nem lehetetlen még Magyarországon sem. Néhány magyar informatikai vállalat három év alatt tízszeres-hússzoros növekedést ért el, igaz, csaknem a semmiből. Ám a valódi kirobbanáshoz, a nemzetközi karrierhez nem a legmegfelelőbbek a hazai feltételek.

Ebben a világban nem folytatódhat tovább a megszokott üzletmenet. Megszokatlan üzletmenetre van szükség. Valami másra. Valami újszerűre. Valami megjósolhatatlanra. Valami meglepőre.”
Ezt vallják a Stockholmi Közgazdasági Egyetem professzorai, Jonas Ridderstrale és Kjell A. Nordström, akik Funky business című, magyarul is megjelent kötetükben meggyőzően bizonyítják, hogy manapság a tehetség táncoltatja a tőkét. A kreatív menedzserek, zsenik és guruk elméleteit és ténykedésüket, a közelmúlt megannyi vállalati sikersztoriját elemezve jutnak arra a következtetésre, hogy az új kor győztesei a tőke nélküli ötletgyártók, vesztesei pedig az ötlet nélküli tőkések.

A kiváló ötletek az informatikában valóban milliárdokat fialtak, s nemcsak Bill Gatesnek, a Microsoft atyjának. Michael Dell például 1984-ben kollégiumi szobájában kezdett személyi számítógépeket (pc) árusítani. Lehetett érzéke az üzlethez, hiszen az általa létrehozott Dell Computer Corporation éppen jobb értékesítési stratégiája révén előzte meg 2001-ben a nála alig idősebb Compaq Computer Corporationt, amely az idén gyakorlatilag beolvadt a Hewlett- Packardba (HP). Magát a Compaqot egyébként szintén három, mondhatni jövőbe látó mérnök alapította 1982-ben; kiváltak a Texas Instrumentsből, mert jobban hittek a pc-kben, mint munkáltatóik, s egy kiváló szimatú pénzügyi befektető, Ben Rosen segítségével meg is hódították a pc-világot.

Az informatikai ősrobbanások hazájában, a Szilícium-völgyben a technológiai vállalkozásokat 1995-ben kezdte rangsorolni a Deloitte & Touche (DT) pénzügyi tanácsadó cég, amelynek Fast 500 – azaz a száguldó ötszázak – listája az ágazati dinamizmus fontos mutatója lett. A DT Central Europe pedig a kelet-közép-európai Fast 50-et alkotta meg, hogy felhívja a figyelmet a hét országban alig néhány éve a piacon megjelent, független, ám izmos növekedésre képes informatikai-távközlési vállalkozásokra. A szeptember végén ismertetett lista elsöprő magyar fölényről tanúskodik: a vizsgált időszakban, 1999 és 2001 között az első 5-ből négy helyen, az első 15-ből tíz helyen magyar cégnév szerepel, s összesen húsz hazai vállalkozás került be az elitklubba (HVG, 2002. október 5.).
A gyorsulási verseny győztese, az Interactive Net Design Kft. (IND) miskolci egyetemisták által 1997-ben 15 ezer forinttal alapított, weboldalak tervezésével foglalkozó betéti társaságból nőtt 2002-re negyven főt foglalkoztató, 400 millió forintos árbevételű vállalkozássá. Internetes és mobilbanki megoldásait alkalmazva a CIB Bank Rt. tavaly elnyerte Az év legígéretesebb internetbankja címet az Index.hu Rt., a HP Magyarország Kft. és a Nemzetközi Bankárképző Központ Rt. szemléjén. Az IND megrendelői között van a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., Málta egyetlen nagybankja, a Bank of Valletta, a jordániai Arab Bank, a szaúd-arábiai Riyad Bank és a német HVB bankcsoport. Ez utóbbi mindegyik kelet-európai központjában a magyar cégre bízta internetes banki megoldásainak fejlesztését, a magyar HVB Bank Rt.-nél a „premierre” október közepén kerül sor. Az IND ügyvezető igazgatója, a nemzetközi vállalatgazdász végzettségű Pecsenye Roland – aki 13 éves korától Németországban tanult, édesapja ott volt kézilabdatréner – gyermekkori barátjával, a jogász Vinnai Balázssal, valamint az informatikus Nyíri Balázzsal és a közgazdász Simon Gáborral 1999-ben döntött úgy, hogy a miskolci egyetem informatikus hallgatóira vállalkozást lehet bazírozni.

Ehhez persze az is kellett, hogy Pecsenye Roland Stuttgartban rátaláljon a Brokat AG-re, amely éppen egy fiatal integrátorcsapatot keresett alvállalkozónak. A kapcsolat túlélte a Brokat csődjét is: az IND a fizetésképtelenné vált cég e-finance divízióját megvásárló DataDesign Stuttgart GmbH-nak is szerződéses partnere. A négy magyar fiatalember saját vállalkozással, az IND GmbH-val is megjelent a német piacon. „Magyarországon a hat nagy kereskedelmi bankból három már a partnerünk, most Németországban, Ausztriában és Svájcban próbálunk terjeszkedni” – mondta a HVG-nek Pecsenye Roland, aki „európai” tervei ellenére továbbra is miskolci központtal fogja irányítani a Tokaj.hu Kft. és a Webtender Kft. létrehozásával kibővült cégcsoportot.

A sikeres pályakezdéshez a magyar cégeknek szükségük van a jól megválasztott külföldi partnerkapcsolatokra – ezt bizonyítja a HostLogic Kft. esete is. A cég elődje, a H-Consult 1989-ben a német szoftveróriás, a SAP AG részére közvetített munkaerőt nagy nyugat-európai projektekhez. Tíz évvel később a SAP egyik partnere, az amerikai HostLogic svájci vállalkozásának magyar leányaként jött létre a mai HostLogic Kft., amely a vállalatirányítási rendszerek alkalmazásában, szakemberek képzésében vett részt. Az amerikai cég 2000-ben csődbe ment, s a kft vezetőinek dönteniük kellett, lehúzzák-e a rolót, szélnek eresztik-e a csapatot.

Nem ezt tették, hanem a SAP középvállalatoknak ajánlott termékét továbbfejlesztve a villamosmérnök végzettségű Görbics Zoltán irányításával létrehozták saját SmartEnterprise megoldásukat. Ekkor csatlakozott hozzájuk Fárizs Péter közgazdász, aki 1989-ben még az Ikarus alkalmazottjaként figyelt fel a SAP AG hirdetésére; Bécsben fél év alatt átképezte magát SAP-alkalmazásokra, majd új szakmájában hat évet töltött az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Mexikóban. A hármójuk többségi tulajdonába került HostLogic Kft. új üzletágat honosított meg Magyarországon: az alkalmazásszolgáltatást (ASP, Applications Service Provider), amely azon a felismerésen alapul, hogy a kis- és középvállalatok aligha tudnak megvásárolni egy ügyviteli, üzleti szoftvert, jóllehet nagy szükségük volna rá. A nekik ajánlott „előfizetői” rendszer lényege, hogy az ügyfelek bérleti díj fejében, interneten vagy bérelt vonalon, beruházás nélkül vehetik igénybe a szolgáltatást, amihez a teljes hardver- és adatbank-infrastruktúrát a 2002-ben 300 millió forint árbevételt tervező HostLogic adja.

A céggel 2002 elején – elsőként a régióban – a piacvezető német informatikai vállalkozás (magyar leányvállalata, a SAP Hungary Kft. révén) szoftverbérleti keretszerződést kötött, ily módon erősítve meg a HostLogic helyzetét a piacon.

A sikerorientált magyar technológiai cégek azonban nem bíznak a Szilícium-völgy nagyjaihoz mérhető nemzetközi karrierben. A DT felmérése szerint a listázott vállalkozások fele a növekedés fő akadályának a tőke és a képzett munkaerő hiányát jelölte meg. „Ilyen kis cégekkel nem állnak szóba a bankok – mondta a HVG-nek egybehangzóan Fárizs és Pecsenye -, a kockázati tőke pedig nagyon drága.” „A pénzintézetek azt várják, hogy fedezetül ajánljuk fel a magánvagyonunkat, mert a tudásunkat, az irodánkat nem fogadják el ilyen célra, még forgóeszközhitelt sem kapunk” – tette hozzá Kovács Zoltán, az infokommunikációs technológiai szolgáltató Kirowski Rt. vezérigazgatója. A HostLogicnak sikerült társtulajdonosként bevonnia az üzletbe a CA Értékpapír Rt. néhány vezető munkatársát, de az IND-hez és a Kirowskihoz hasonlóan minden nyereséget elkerülhetetlenül visszaforgat az üzletbe.

Az eredeti tőkefelhalmozás honi körülményei között tehát érthető, hogy valóságos ódákat zeng a Raiffeisen Bank Rt.-ről Illyés Miklós, az 1999-ben alakult, tavaly 190 millió forint árbevételt elért TensioMed Tudományos, Informatikai és Orvoselektronikai Kft. ügyvezető igazgatója, mivel a pénzintézettől 25 millió forintos hitelt „érdemelt ki” az alapötlet: az interaktív vérnyomás-monitorozás. A TensioCare Vérnyomáscentrumhoz telefonvonalon kapcsolódó hipertóniás betegek „napi 1 liter tej áráért” kapnak egy automata adattovábbításra képes, nagy pontosságú, a cég által kifejlesztett vérnyomásmérő készüléket, amely figyelmezteti a pácienst, hogy elérkezett a mérés ideje, követi a gyógyszer beszedését, vezeti a naplót, s kiugróan magas számok esetén a központ – ahol a leleteket rendszeresen értékelik – 24 órán belül értesíti a kezelőorvost. Illyés doktor szerint – aki egyébként a Magyar Hypertonia Társaság alapító s elnökségi tagja – a rendszer gyógyszervizsgálatokhoz is felhasználható. Ezt mutatja a külföldi érdeklődés, így például a franciaországi központ elindulása és az angol TensioMed International Ltd. létrehozása. A TensioMed egyébként a Széchenyi-terv pályázatán is 20 millió forintos támogatáshoz jutott.

Jövőre viszont talán már a többiek is reménykedhetnek állami segítségben. Csillag István gazdasági miniszter október elején bejelentette, hogy a középvállalkozások és a hozzájuk kötődő kis cégek megerősítésére 120-150 milliárd forintos kerettel technológiai felzárkóztatási beruházási hitelprogram indul; egy-egy vállalkozás 150 millió és másfél milliárd forint közötti összegre pályázhat, a kölcsön futamideje 7-15 év.

A tőzsdei forrásbevonáshoz a Fast 50 legtöbb vállalkozása még túl kicsi, de ezt a lehetőséget az érettnek bizonyuló cégek vezetői is elvetik (a rangsorban egyébként egyetlen magyar tőzsdei vállalkozás, az econet.hu Informatikai Rt. található, amely az idei első fél évben 286 millió forint nettó árbevételt és 41,5 milliós mérleg szerinti eredményt ért el). A listán például szerepel a KFKI-csoport két legerősebb tagja – a tavaly 8,8 milliárd forintos árbevételt elérő Lias-Networx Kft. (LNX) és a 4 milliárd forintos forgalmat produkáló Icon Számítástechnikai Kft. – is, ez utóbbi immár harmadszor. „A KFKI Számítástechnikai Rt. vezérigazgatójának, Ludman Lajosnak az a feladata, tartsa olyan állapotban a cégcsoportot, hogy bármikor tőzsdére lehessen vinni” – mondta a HVG-nek Fábián János, az Icon stratégiai és marketingigazgatója. „De erre két-három éven belül nem lehet számítani, nem akarunk az árfolyamnyomástól rettegni” – tette hozzá gyorsan.

A börzei beiratkozást alaposan megfontolta, majd elvetette a 20 millió forint alaptőkéjű Kirowski is. Az 1996-ban betéti társaságként, Alt.kirowski néven megalakult kreatív stúdiót 2002. január 2-a óta jegyzi részvénytársaságként a cégbíróság, tulajdonosai a vezérigazgatón kívül Kelemen Csaba és Tompa Balázs építészmérnök, valamint Kerti Géza belsőépítész. A webdesignnal, interaktív marketinggel, digitális médiával és e-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás 2001-ben az év online ügynöksége volt, 650 millió forintos árbevételt ért el; 55 alkalmazottjának részvényopciója van, tehát a tőkebevonást, ha szükséges és lehetséges, igyekszik házon belül megoldani. A Kirowski – amely tavaly az európai Fast 500-ban az előkelő 96. helyen szerepelt – az idén a 10-20 százalékos növekedés ellenére a korábbi nyolcvanfős alkalmazotti létszám csökkentésére kényszerült. Kovácsot egyébként már az Egyesült Államokba és Franciaországba is meghívták Fast 500 prezentációra; „az energizáló ünnepségen a bankárok, befektetők megpróbálják elhitetni a meghívottakkal, hogy ők is a legnagyobbak közé kerülhetnek” – summázta benyomásait a HVG-nek.

Arra a kérdésre, igaza van-e Ridderstralénak és Nordströmnek, miszerint „a jövő azé, aki megragadja a lehetőséget, hogy ő alakítsa, vagyis a jövő azé, aki megműveli”, Kovács Zoltán rezignáltan válaszolt: a Funky business a magyar környezetben, sajnos, értelmezhetetlen.

HVG
Farkas Zoltán

Leave a Reply