A rosszul működő folyamatot lehet tökéletesíteni, a nem létezőt viszont nem

By February 28, 2001Hírek

Sorra nyitják “kapuikat” Magyarországon is az elektronikus piacterek, az eMarketplace-ek. Nyilatkozatokban, konferenciákon minden szakértő nagy jövőt jósol az ilyen kezdeményezéseknek, a felhasználókat pedig a gyorsabb üzletkötéssel, a nyereségesebb gazdálkodással, az olcsóbb beszerzéssel és piacbővítéssel kecsegteti a csatlakozás. Az e-piacterek hazai helyzetéről, az indulás tapasztalatairól kérdeztük a téma szakavatottjait. Az e-piacterekkel kapcsolatban egy cégnek az alábbi három választási lehetősége van: épít egyet, megvárja, amíg valaki létrehoz egyet és megveszi, vagy csatlakozik egy már meglévőhöz.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy “egyedül” kiépített és használt elektronikus b2b-piac nem képes gazdaságosan működni – állítja Kardos Zsolt, a Marketline rt. vezérigazgatója. Saját piacteret világméretekben sem épít egy cég, legfeljebb egy-egy termelési szektor – erősíti meg Bayer József, a GFT WebSolutions Kft. senior project managere, aki szerint rövid időn belül a biztosítók, bankok és szállítmányozóvállalatok fognak a horizontális piacterek fő üzemeltetőivé válni.

Az ágazatfüggetlen horizontális piacterek jelenleg szoftvergyártók szervezésében jönnek létre; Magyarországon legfeljebb két horizontális piactér számára van elegendő üzleti lehetőség, míg a vertikális piacterek tematikusan csoportosítják a gyártókat, megrendelőket.
Ha egy társaság első a saját piaci szegmensében, vagy ha egy erős szállítóhoz (sell-side) vagy vevőhöz (buy-side) kapcsolódik, akkor a piac létrehozása tovább erősíti a piacot létrehozót – mutat rá az e-piacok létrehozásának egy lehetséges okára Zimmer András, az E-Group Hungary Rt. tanácsadója.

Minden e-piac alapproblémája, hogy hogyan tudja elérni azt a kritikus tömeget, amelyben elegendő számú eladó és vevő van a kínálat-kereslet fenntartása érdekében – állítja Világhy Tamás, az IBM Magyarország Kft. e-business-konzultánsa. Ennek megfelelően a piac működtetése szétválik üzleti és számítástechnikai feladatra. A számítástechnikai sokkal egyszerűbb, erre többé-kevésbé kész megoldások vannak (rendszerint outsourcinggal oldják meg). Az üzleti működtetés szakértelmet, marketinget, kapcsolatrendszert és ennek megfelelően sok pénzt igényel.

Az e-piactér “megvételére” nem lát jó indokot Adámy Gábor, a First Hungarian E-Market ügyvezető igazgatója -, mert szerinte a piacon való jelenléthez nem szükséges magának a piacnak a megvásárlása. Az igazán komoly piacok kiépítése különben is igen költséges és ezek általában nem is eladóak.
Ha az adott cégnek szüksége van ilyen piactérre saját üzletének további növekedése vagy feladatának jobb ellátása érdekében, akkor a várakozás a legrosszabb, amit tehet, mivel az elsők piacai lesznek a legkeresettebbek – mondta Görbics Zoltán, a HostLogic Kft. technológiai igazgatója, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a piackészítés és -üzemeltetés terén is az első szereplőknek a legkevesebb a tapasztalata.

A megkérdezett szakértők többsége egyetértett abban, hogy a piac legtöbb szereplője számára a legjobb választás a csatlakozás egy már működő piactérhez. Ez sok esetben gyakorlatilag ingyenes használatot jelent a vállalat számára, jelentősebb kiadást csak a csatlakozás igényel, amelynek a költsége, amennyiben a forgalom legalább egyharmadát rá lehet terelni, két éven belül megtérülhet – állítja Bayer.

Mivel az e-piacterek lényege, hogy azonos érdekeltségű cégeket kell összefognia, a csatlakozás feltétele, hogy egy ilyen már létezzen, erre pedig ma kevés az esély, tehát a csatlakozás egyenlő a várakozással – fogalmazza meg kételyét a HostLogic vezetője.
Egy vállalkozásnak sem mindegy, hogy mekkora költségekkel kell számolnia a fenti három lehetőség valamelyikének választása esetén. A megkérdezettek egyetértettek abban, hogy az új piacok indítása nagyon komoly tőkét és hozzáértést igényel, viszont a csatlakozás egy már létezőhöz megfizethető, jó “befektetés”.

Az ilyen piacok építésének költsége több millió dollár, és éves futamidejű projekt, ami komoly szervezetet, szakismeretet és követést igényel. Csak stratégiai döntésként, komoly előkészület után vihető sikerre – állítja Adámy. Pesti István, a Hewlett-Packard Magyarország ügyvezető igazgatója szerint már léteznek olyan piacok, amelyek nem járnak semmilyen addicionális költséggel, de előnyei azonnal érezhetők.

Eladóként és vevőként a bevételi és kereskedési szabályzat tartalmazza, hogy miért és ki fizet (tagsági díj, belépési díj, kereskedési jutalék, termékmegjelenítési díj) – magyarázza az IBM konzultánsa. Például a jutalék lehet a tranzakciók néhány százaléka, de ez kombinálható belépési vagy tagsági díjjal is. Indítási költségként nemzetközi viszonylatban néhány millió dollárt szoktak emlegetni. Természetesen lehet kevesebb is, de kérdés, hogy mennyire lesz versenyképes az ennek megfelelően alacsonyabb szintű szolgáltatás vagy marketing miatt.

Tapasztalatok szerint a kiépítés költsége a felkészültségtől, a mérettől, az elektronizáltság mértékétől, a partnerek számától és a belső folyamatoktól függően a néhány száz millió forinttól akár a milliárdos nagyságrendig terjedhet. A működtetés költségeit évi 50-100 millió forintra becsülöm, a csatlakozás költsége évi néhány százezer forinttól a húszmilliós nagyságrendet érheti el a legnagyobb vállalatok esetén – figyelmeztet Kardos az “alacsony költségek” viszonylagos voltára -, de az összeg jelentősen függ attól is, hogy a vállalat vevőként, eladóként vagy mindkét szerepkörben szerepel a kereskedésben. A csatlakozás évét követően a részvétel költségei jelentősen csökkennek a kezdetihez képest, viszont az árrés alapú piacterekre ez nem igaz, itt a piactér üzemeltetője a kereskedelmi lánc résztvevőjeként saját haszonkulcsát teszi rá a termékekre – állítja a Marketline vezére.

A magyarországi e-piacterek térhódítását több tényező segíti: a nemzetközi e-business fejlődése, az internet fokozatos elterjedése a hazai üzleti szereplők napi gyakorlatában, a magyar cégek fokozatos nemzetközi kihívásai – állítja Görbiccsel egyetértve Adámy, hozzátéve, hogy a legfontosabb az, hogy épülnek a nyílt piacterek, ebben a vonatkozásban igen közel állunk a nyugati színvonalhoz. Lendületet adhat a terjedésnek a hatékony, valós idejű termékek szelekcióigénye, valamint a beszerzési folyamatok kontrollja, ami egyre inkább fontos szempont a cégek életében – teszi hozzá Pesti, aki szerint kizárólag az újtól való félelem hátráltatja e megoldások terjedését. A piacterek terjedését segíti, hogy még kicsi a verseny ezen a téren, viszonylag olcsó munkaerő- és alacsony marketing-költségvetés elég lehet a bevezetéshez – állítja az E-Group tanácsadója, míg a kis piac, a nyelvi elszigeteltség, az igény hiánya, az alacsony informatikai kultúra szab gátat a terjeszkedésnek.

A GFT szakembere szerint az internet egyesült államokbeli sikerének alapfeltétele hiányzik Európából: az irdatlan távolság. A Budapest-centrikus Magyarországon sem elég kényszerítő erő ez. A globalizálódás és az a tény, hogy mind több vállalat csak úgy maradhat életképes, hogy külföldi piacokra is termel, valamint a multinacionális cégek hazai térnyerése “elkerülhetetlenné” teszi a piacterek magyarországi sikerét. Azonban ahogy a hazai tőzsde létjogosultságát is gyakran megkérdőjelezik, a magyar piacterek jövője is kérdéses középtávon.

A hátráltató tényezők: a bizalmatlanság az elektronikus kereskedelemmel szemben, a piacterek létrehozásának magas költsége, a kicsi piac (sajnos kevesen gondolkodnak nemzetközi piacokban), az internetes infrastruktúrával és kultúrával rendelkező cégek alacsony száma, a digitális aláírás és annak implementálásának hiánya, valamint az elektronikus okmányelfogadás hiánya – sorolja a gondokat Világhy.

Magyarországon még számos olyan államilag meghatározott tényező létezik, amely jelentősen befolyásolja a piacterek kialakulását. Ilyenek többek között az elektronikus aláírás nyitott kérdése (bár a digitális aláírásról remélhetőleg a közeljövőben megszülető törvény a “nyitott kérdések” jó részét hol szerencsésen, hol kevésbé használhatóan, de rövidre zárja), a közbeszerzési előírások, az elektronikus számlázás lehetőségének lezáratlansága, a számviteli és könyvelési szabályozások, amelyek többsége még a papíralapú kereskedelem rendszerét követi – véli Kardos, aki szerint a magyar üzleti életben az e-kultúra elterjedtsége jelentősen elmarad a nyugati rendszerekétől. Ez nemcsak a bizalmatlanságban, hanem az elérhető infrastruktúrában és ennek költségeiben is jelentkezik.
Mindazonáltal az e-piacteret üzemeltető vállalkozások pozitívan értékelik helyzetüket, jók az üzemeltetés tapasztalatai, és nagy érdeklődésről számolnak be.

A Marketline horizontális e-piactér üzemeltetését tavaly év végén indította el Magyarországon a Matáv-csoport (mint többségi tulajdonos), az SAP, a Compaq és az Accenture mint alapító tulajdonosok és egyben befektetők közreműködésével, közel 1 milliárd forintos alaptőkével. Az első tapasztalatok rendkívül nagy, a kezdeti várakozásokat messze felülmúló érdeklődést mutatnak mind vevői, mind szállítói oldalon – közölte a társaság vezetője. A First Hungarian E-market egy induló b2b-piactér, az érdeklődés nagymértékű mind vevői, mind eladói oldalon – állítja Adámy.

Cégünk még csak tervezi piacterek üzemeltetését, de akik ma egy rosszul működő piacon léteznek, azok holnapra tökéletesíthetik a folyamataikat, akik viszont kimaradnak, azoknak a felzárkózási költségei többszörösei lesznek az elsőkhöz képest – állítja a HostLogic technológiai igazgatója, aki szerint egy rosszul működő folyamatot lehet tökéletesíteni, egy nem létezőt soha.

Napi Gazdaság

G. J.

Leave a Reply