Átrendeződés vagy paradigmaváltás?

By June 5, 2009Hírek

Ez a kérdés foglalkoztatja az IT-piac jövőjén töprengő közgazdászokat. A HVG Business IT Plusz kiadványában megjelent cikk újságírója a várható trendek kapcsán megkérdezte Göndör László tanácsadási igazgatónkat is. Göndör László eredeti kommentjeit az alábbiakban olvashatja.

1. Cloud Computing avagy Sofware as a Service
HVG: Komolyan kell-e vennünk a mai Magyarországon az SaaS tendenciákat, kérdezzük Göndör Lászlót a HostLogic Kft. tanácsadási igazgatóját?

GL: Hogy komolyan kell-e venni az nem kérdés, természetesen. Azonban azzal vitatkoznék, hogy a mai Magyarország Top 10 IT trendjébe esik-e. Véleményem szerint a szoftver szolgáltatások felhőbe burkolódzása egy alapvetően a vállalati, üzleti stratégiának egy IT megjelenése. Alig másfél évtizeddel ezelőtt még nagyban rácsodálkoztunk, amikor a privatizált vállalkozások outsourcolták az őrszolgálatot, az üzemi étkezést, majd a bérszámfejtést. Ezek ma már triviálisnak tekinthető lépések. Senki sem akar bajlódni a profilba nem illő szolgáltatások mindennapos gondjaival. Az IT outsourcing csak azt a kérdést oldja meg, hogy ki üzemeltesse az IT-nkat, de azt nem, hogy miért kellene pl. a világ legjobb vevői fizetőképesség elbírálási szoftvert azért megvennem, hogy ellenőrizhessem a vevőm megrendelésének hiteles hátterét? Tehát mennyivel egyszerűbb, ha fizetek egy olyan szolgáltatásért, amely helyettem ezt elvégzi. Ha ebben a hónapban egyetlen ilyen tranzakcióm sincs akkor nem fizetek, ha pedig 100 akkor megfizetem az árát 100-szor a szolgáltatásnak. Mi kell mindehhez? Üzleti szolgáltatások informatikai megoldása nemzetközi standardokra építve, a szolgáltató oldalán, s képesség, hogy egy ilyen vásárolt szolgáltatást beépíthessünk a saját informatikánk világába. A HostLogic tanácsadási szolgáltatásaival igyekszik támogatni ügyfeleit abban, hogy képessé váljanak az SaaS által keletkező képességek hatékony használatba vételére. Aki ma az SAP mellett dönt vagy döntött korábban, szinte biztos lehet benne, ki tudja használni mindazokat az üzleti előnyöket, amelyeket a felhőbe burkolódzó szolgáltatók kínálnak, de az idén, Magyarországon ez még szerintem csak a felkészülés szakaszában van!

2. Virtualizáció
HVG: Mit gondol, a vállalatok mennyire érzik fontosnak, hogy a virtualizáció felé mozduljanak el? Hol érvényesül ez a tendencia?

GL: A virtualizáció valós és meghatározó tendencia az IT infrastruktúra területén. Ez igenis kőkemény racionalitás. Az IT infrastruktúra avulási gyakorlata megdöbbentő. Egy 2 évvel ezelőtt vásárolt eszköz ma már műszakilag elavult. Az ilyen dinamikával változó technológiai környezetben mindenképp átgondolt stratégiára és megoldásra van szükség, mert egyébként óriási költségeket lehet elkölteni ezekre az eszközökre. Tehát ha beruházunk akkor tegyük ezt átgondoltan hosszú távra gondolkodva. Mire jó a virtualizáció? Arra, hogy a lehető leghatékonyabban használjuk ki a műszaki eszközeinket, hogy rugalmasan tudjunk az igényekhez igazodni, s mindez ne kerüljön hatalmas pénzekbe. Az IT biztonság, az energiatakarékos üzemeltetés mind – mind arra kényszerít bennünket, hogy a hatékonyabb IT-t valósítsunk meg. A HostLogic mint szolgáltató, maga is jelentős IT felhasználó hisz közel 70 SAP rendszert üzemeltetünk többracknyi szerveren. Mi is foglalkozunk a virtualizáció alkalmazásba vételével. Tanácsainkkal pedig segítjük azokat az SAP-t maguk üzemeltető vállalatokat, akik ezen az úton akarnak haladni.

3. Energiahatékonyság, „zöld IT”
HVG: Van-e Ön szerint ma Magyarországon környezettudatos IT? Mi a tapasztalatuk ezen a téren?

GL: Sajnos azt kell mondjam, hogy nincs. Azonban ez nem jelenti azt, hogy senkit sem érdekel a kérdés. Azt viszont látni kell, hogy a gazdasági válság okozta IT költések restrikciója nem erősíti a környezettudatos IT fejlődését. Egyszerűen azért, mert melyik IT vezető merne bemenni ma a döntéshozóhoz, hogy cseréljük le a szervereket egy korszerűbbre, mert ezzel megtakaríthatunk x kWatt villamos energiát? Mivel a környezettudatosság ma még drágább így csak azok engedhetik meg maguknak, akik képesek átmenetileg áldozatokat hozni azért, hogy a jövőben megtérüljön. Ez a mai helyzetben inkább csak a legnagyobbak kiváltsága! Ezt a tendenciát azonban helyes irányba kell terelni. Minden felelősen gondolkodó szolgáltatónak előtérbe kell helyezni a környezettudatos gondolkodást. Mi azzal próbálunk ebben a folyamatban élen járni, hogy az általunk kínált megoldások esetében igyekszünk beépíteni ezt a szemléletet. Vállalatunk működtet olyan SAP rendszereket, amelyeket sok sok vállalat között megosztva használnak. Ezek egy szerveren futnak. Ha nem sikerült volna meggyőznünk ügyfeleinket, hogy ezt a megoldást válasszák, akkor ma ezek a vállalatok saját szervereiken működtetnék ezeket a rendszereket, s ez nyilvánvalóan összességében sokkal több energiát és elektronikus szennyezést jelentene. Tehát mi nem csak az outsourcing megoldást kínáljuk, de egy takarékosabb, s egyben olcsóbb üzemeltetési környezetet is. Bízunk abban, hogy a jövőben ezt egyre többen fogják igényelni, s ezzel együtt járulunk majd hozzá a környezettudatos gondolkodás elterjedéséhez.

4. Biztonság- és kockázatkezelés
HVG: Mi a tapasztalatuk arról, hogy a vállalatok mennyire érzik fontosnak a biztonság növelését és a kockázatok kezelését, csökkentését az informatikai rendszerek vonatkozásában?

GL: Azt hiszem ezen a téren sokat léptünk előre, de messze nem eleget. A vállalatok jelentős része tisztában van a biztonság szükségességével, de gyakran nem ott keresi a kockázatokat ahol az igazán megjelenik. Tudomásul kell vennünk, hogy a biztonság és a kockázat vonatkozásában a leggyengébb láncszem az ember maga. Erre szakosodott elemzők állítják, hogy a téma vonatkozásában végzett felmérések szerint az emberi tényezők okozzák a biztonsági problémák 70%-t. Vagyis ha korszerű és kellően kifinomult eszközöket alkalmazunk a biztonság növelésére és a technikai kockázatok csökkentésére, akkor is csak 30%-ban hárítottuk el a veszélyt! Amíg a dolgozóink nem tudják, hogy nem „illik” a rendszerekhez alkalmazott jelszavakat a monitorra ragasztani addig hiába a technológiai védelem. Több esetben vizsgáltuk ügyfeleink kérésére például a jogosultsági rendszereiket az alkalmazási rendszerek terén. Az auditok nagy része azt mutatja, hogy a vállalatok még a kockázat mértékét sem tudták gyakran megfogalmazni, nemhogy megfelelő stratégiát találtak volna ki a jogosultságok szétosztására. Pedig ez is csak gondolkodás és „józan paraszti ész”kérdése. Ebből adódóan a jogosultsági rendszerek vonatkozásában minden szolgáltatásunk a komplex, biztonság – kockázat egyensúly üzleti és technikai megközelítésére épül.

5. Vállalati mobilitás
HVG: A mobilizáció nyilvánvaló terjedése sok területen tetten érhető, Önök mely területeken találkoznak a témával leggyakrabban?

GL: Tapasztalataink két fő területen vannak. Az egyik terület a mobil munkavégzés, a dolgozói szintű mobilizáció. Szállítottunk már olyan SAP rendszereket, ahol az árukiszállításnál a söfőr mobil eszközön kapja meg, hogy mit visz, kinek és milyen útvonalon, s kitől mit kell visszaszállítani. Olyan rendszert is implementáltunk, amelyben a kereskedők mobil eszközön tervezik az útvonalukat, a kereskedői és marketing kérdéseket, s nyilván itt is rögzítik a kapott válaszokat, s ha a megrendelő árút akar rendelni akkor azt is felveheti a kereskedő ha akarja. Azonban találkoztunk már azzal a mobilitási kérdéssel, hogy miként lehetne a folyton úton lévő vezetőt olyan eseményekre valós idejű módon figyelmeztetni, amelyek részéről beavatkozást igényelnek. Ezt a témakört én legszívesebben valós idejű menedzsmentnek hívom. Az SAP ma már olyan eszközökkel rendelkezik, amelyek ki tudják elégíteni ezeket az igényeket is. Ebben várok jelentős változásokat a közeljövőben!

6. Social Networking
HVG: Önök alapvetően SAP tanácsadóként ismertek, ezen a téren látnak-e a nemzetközi trendekkel egybevágó jelenségeket?

GL: Nem érzékeljük ezt a trendet. Bár a kereskedelmi és marketing kapcsolatok jelentősen változnak a CRM rendszerek beépülésével a vállalati informatikába, azonban a Social Networking még nem érzékelhető. Arról azonban személy szerint meg vagyok győződve, hogy a társadalmi kapcsolatok ill. azon belül is a kiemelt személyi kapcsolatok fontos szerepet kapnak a vállalatok értékesítést támogató rendszer elvárásaiban. Így a korszerű CRM rendszereknek képesnek kell lennie a személyi kapcsolatok vállalati értékké formálásában szolgáltatásokat nyújtani. A CRM rendszerek ügyfél ismereti profiljai egyre jelentősebb funkcionalitásokkal támogatják a személyi szintű kapcsolatok ábrázolását, adatgyűjtését és azok felhasználását. Csak idő kérdése, hogy mikor jelenik meg az első olyan SaaS alapú szolgáltatás, amely képes az olyan „social network”-ből mint például a LinkedIn kigyűjteni és használható kapcsolati információként rendelkezésre bocsátani egy kereskedő közvetlen vagy közvetett kapcsolati hálóját. Ugye nem utópisztikus?

7. Web 2.0 alkalmazások
HVG: Hol látja Ön a Web 2.0 szerepét a vállalati informatikában? Valóban már 2009-ben is jelentős szerepet kap ez?

GL: A téma szerepét nem a nyílt szabványú rendszerekben látom. Sokkal inkább olyan téren érzem a változást, hogy az egyre nagyobb sebességű web, egyre növeli azon web szolgáltatások halmazát, amelyet érdemes a vállalatoknak a folyamataikban figyelembe venni. Ha belegondolunk abba, mi is a mai internet használati gyakorlat legtipikusabb megjelenési formája? Nyilván a keresők. Ha ma valamilyen információra van szükségünk legyen az mozijegy rendelés vagy banki árfolyam adat, az első lépés, hogy az interneten a keresők segítségét kérjük a megfelelő információ forrás megtalálására. Technikailag egy irányba halad a világ. Az informatikai fejlesztések a web technológia teljes térnyerését mutatják, vagyis semmi sem akadályozza ma már, hogy ugyanaz a technológia szolgálja a kommerziális és a vállalati célokat. Ugye nem hangzik utópiának, hogy a Google keresője nem csak a világhálón hanem a vállalat sok terrabyte-os adatbázisában is tudjon keresni. Mi kell hozzá? Megfelelően szabványok, s adatbázisok. A vállalati portálok ma már olyan szerteágazó funkcionalitásokat kínálnak, amelyek egyesítik a vállalati adatfeldolgozás és az internet adta lehetőségeket. Például az SAP portál megoldásával kialakíthatunk olyan portalokat, amelyek egységes felületen integrálják a külső és belső információkat biztosítva a teljes hatalmat az adatok felett!

8. Üzleti intelligencia
HVG: Mint azt Önökről megtudtam, egyre növekvő mértékben játszik szerepet a szolgáltatásaikban az Üzleti Intelligencia. Mit gondol az IT ezen területének fejlődéséről?

GL: Véleményem szerint az összes tendencia közül ez a legpregnánsabban érzékelhető Magyarországon. Ma már mindenki legalább beszél a témáról még ha nem is gyakorolja. Ez azért fontos, mert mutatja a téma jelentőségét. Mi is indokolja ezt? A vezetők egyre több információhoz akarnak hozzájutni. De ez csak egy kiindulópont, az Üzleti Intelligencia rendszert az különbözteti meg a Vezetői Információs Rendszertől, hogy nem csupán adatok és információk sokaságát teszi a vezetők asztalára, de támogatja a vezetőt a hatékony döntési folyamatban. Felismer olyan tendenciákat, melyeket a vezető esetleg magától nem venne észre, vagy egy döntési alternatíva elemzése során megmutatja, hogy a döntés milyen következményekkel jár. Vagyis aktív szerepet kap a vezető mindennapi munkájában. Természetesen az Üzleti Intelligencia számos területen működik, hisz segítségével modellezni tudjuk a vállalatunk működését, szimulálni tudunk különböző üzleti helyzeteket, s ha már döntéseket hoztunk, nyomon követhetjük a döntéseink teljes életciklusát.

9. Nyílt forráskódú szoftverek
HVG: Mit gondol mennyi időbe telik, amíg a nyílt forráskódú rendszerek betörnek a vállalatok életébe? Jelenthetnek-e kihívást a nagy szoftvergyárak számára?

GL: Természetesen nem mehetünk el a jelenség mellett. Különösen akkor nem ha az SaaS-ről is beszélünk. Elképzelhetetlen lenne az SaaS terjedése a nyílt forráskódú szoftverek nélkül. A kérdés csupán az, hogy mi a nyílt forráskódú szoftverek lényege? Én nem az ár oldaláról közelíteném meg. Szerintem az ár és az érték a piacon méretik meg. Senki se higgye azt, hogy a nyílt forráskódú rendszerek tized századáron ugyanazt tudják, mint a nagy szoftvergyárak termékei. Természetesen nem kételkedem az emberi kreativitsában, de azért anélkül, hogy lebecsülném a nyílt kódú szoftvereket, hol jelenik meg a felelősség és a garancia, az üzleti biztonság egy olyan szoftverben, amelyet le lehet tölteni az internetről? Nyilván érzi Ön is, hogy mi itt a dilemma! Egy programozó nem attól zseniális, hogy magában írja-e a kódokat vagy egy szoftver gyárban. Ha zseniális akkor mindenhol az. Csak azt gondolom, hogy a jelentős alkalmazásfejlesztő szoftvergyárak létükkel és üzleti konstrukcióikkal kínálják a biztonságot, a felelősséget és a garanciát. Joggal kérdezheti, hogy akkor mi is a megoldás? Nos a megoldás nem más mint egy totálisan nyílt globális méretű szoftveripar, amelyben megfelelő biztonság, felelősség és üzleti konstrukció mentén a mainál olcsóbb, sokkal jobb szoftver megoldások születnek, melyekben a vevő áll a központban. A világ tendenciái nem megkerülhetőek, így az olyan szoftver óriás is mint az SAP az elmúlt években jelentős fejlesztéseket fordított a nyílt architektúrákkal való kapcsolatok kiépítésére. A SAP Enterprise SOA megoldások ma már lehetővé teszik, hogy az SAP szoftver szolgáltatásként nyújthassa képességeit az SaaS világa felé, miközben képessé válik a külső szolgáltatások hatékony integrálására.

10. Project and Portfolio Management
HVG: Vajon a PPM meghatározó tendencia-e az Önök ügyfélkörében? Mi a tapasztalatuk a témában?

GL: A projekt és portfilóió menedzsment kifejezés ma még kevéssé ismert fogalom Magyarországon. Talán annak is köszönhető ez, hogy a téma egy olyan gazdasági fejlettségi szinten mint a magyar még nem domináns probléma. A magyar gazdaság szereplőinek nagy része nem projekteken termeli meg az éves bevételét, így ez a téma sokkal szélesebb értelemben vizsgálandó. A mi véleményünk szerint a kulcs kérdés az erőforrások hatékony kezelése! A projektek és munkaportfoliók menedzselése nem más, mint a hatékony erőforrás gazdálkodás. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy akkor mi ebben a nagy szám, hisz az ERP (Enterprise Resource Planning) pont erről szól? Nos a kérdés jogos, azonban látni kell, hogy az ERP világa nem tudja hagyományos módon kielégíteni a követelményeket, mivel nem tud kellő rugalmasságot adni egy vállalatnak. Az erőforrások akkor vannak a legoptimálisabban kihasználva ha nem csak az átlagos, de a kivételes esetekben is képesek vagyunk uralni a folyamatainkat. Tehát a PPM szerintem alapvetően folyamat menedzsment kérdés. Ma Magyarországon, de nemzetközileg is a folyamatmenedzsment az, amely a legnagyobb ígérettel bír a gazdasági válság, s az azt követő időszakra nézve. A költségek lefaragása egy adott pont után már az eredmény minőségének és a hosszú távú fejlődés gátja! Azt gondolom a magyar gazdaság jól példázza ezt nagyban. Tehát szükség van egy szemléletváltásra, amely biztosíthatja a vállalatok hatékonyságának ugrásszerű javulását. Ehhez ma már az alkalmazási rendszerek világa hatékony támogatást nyújt.

A megjelent cikket az alábbi helyen olvashatja:

http://www.techline.hu/it_vilag/20090603_top_trendek.aspx

Leave a Reply