Az ASP-k csak őszintén kommunikálhatnak

By February 28, 2002Hírek

A magyar kis- és középvállalatok működésük során egyre gyakrabban találják szembe magukat a vállalati informatika egyik komoly fejtörést okozó problémájával, nevezetesen azzal, hogy egy költséges erőforrás beszerzéséről való döntés átláthatósága legtöbbször a szállítók marketinganyagainak áttekintésére korlátozódik.

A gazdasági döntéshozó informatikai támogatottsága általában hézagos, mivel a belső IT-munkatársak legtöbbször a választható rendszerek informatikai architektúráját vizsgálják, és ez alapján tesznek javaslatot a gazdasági döntéshozónak. A vállalat alapfolyamatait támogató vállalati informatika azonban ma már nem a bitekről szól, hanem üzleti folyamatokról és adatszelekciós lehetőségekről, mert ezek azok a jellemzők, amelyek meghatározzák az informatikai megoldásokat.

A vállalati erőforrás-kezelő (ERP) rendszerek körét vizsgálva kiderül, hogy a több tucat szállító közti választás egy újfajta döntéshozatali metódust kíván a gazdasági döntéshozóktól. A leghatékonyabb eljárás az, ha a rendszerválasztásért felelős gazdasági döntéshozók – a vállalatok több mint háromnegyedénél a cég gazdasági vezetése illetékes a stratégiai informatikai beruházásokért – külső szakértok bevonásával hozzák meg döntéseiket. A külső szakértő szerepe az információgazdálkodás szempontjainak felsorolásától egy komplex kiválasztási folyamat meghatározásáig terjedhet. A szakértővel szembeni elvárások közt kiemelt hangsúllyal szerepel a függetlenség, az informatikai megoldások széles körű ismerete és nem utolsósorban a vállalat működésének és igényeinek megbízó, pontos feltérképezése. A külsű szakértűk alkalmazása kisebb döntési kockázatot jelent az új rendszer kiválasztásánál, ám gyakran magas költséggel terheli meg a vállalat szűkre szabott informatikai költségvetését.

A Magyarországon gyakrabban tapasztalt eljárás az, amikor a vállalati döntéshozók – megérezve a döntésük tárgyát képező rendszerek összehasonlíthatóságra vonatkozó képességük hiányát – egyfajta befelé fordulással kívánják orvosolni a problémát. Legtöbbször a kizárás eszközével próbálják szűkíteni a kiválasztásba bevont rendszerek és szállítók körét. Erre úgynevezett vállalati igénylistát állítanak össze, amely a cég által használni kívánt üzleti folyamatok jegyzékét tartalmazza. Ennek előállítása nagy feladat, mivel a vállalat több részlegének összehangolt munkájára van szükség, illetve a különböző terminológiák használata komoly problémákat okozhatnak. Ezen igénylista kizárólag akkor érheti el célját, ha a potenciális szállítók “üzletinyelv-használatával” azonos formában készül el. Az eljárás további megkérdőjelezhető eleme az, hogy a válaszadásra felkért szállítók milyen “őszinteségi szinten” válaszolják meg a feltett kérdéseket. Ebből eredően egy nem eléggé részletezett igénylista könnyen eredményezheti az összes szállító, összes igényre adott “…igen, tudja a rendszerünk” típusú válaszát.

A jövendő rendszer életben tartásában, üzemeltetésében kiemelt szerepet játszik az informatikai rendszer összköltségének korai felmérése. Természetesen a döntéshozó az “egyszeri költségekkel szemben kimutatandó-e a tényleges összköltség” típusú kérdésre meggyőző igenléssel reagál. Ezzel ellentétben a tényleges összköltség vizsgálatának eredménye – annak valószínűségi vetülete miatt – gyakran rejtve marad a kimutatások mélyén. Végül is melyik szállítónak érdeke a teljes “költségvalóság” bemutatása? Semelyiknek, kivéve talán egy eddig kevésbé megszokott szállítót: az alkalmazásszolgáltatót – véli Molnár Attila, a HostLogic Kft. ügyvezető igazgatója.

Az alkalmazásszolgáltatók (ASP-k) természetükből adódóan kizárólag “őszinte” kommunikációt használhatnak, mivel azt vállalják, hogy a kiválasztott üzleti megoldás minden nyűgét-baját hosszú távon átvállalják a megbízótól. Ez azt jelenti, hogy az ASP az általa tapasztalt összes informatikai elemet és azok valós árait tünteti fel minden esetben potenciális megbízói felé. Ellenkező esetben az ASP által megállapított havidíj – amely az összes kumulált költség egy hónapra vetített összege – nem fedezné az informatikai rendszer teljes üzemeltetését. Az ASP-k ezen sajátsága egyértelműen kihasználandó a vállalati döntéshozók oldaláról, mivel egy alkalmazásszolgáltató ajánlati felkérése egyszerre testesíti meg a fent bemutatott külső és belső szakértők igénybevételéből eredő előnyöket és válik egy lehetséges harmadik úttá a döntéshozatal során.

NAPI Gazdaság
Komócsin Sándor

Leave a Reply