Külszolgálat

By December 26, 2001Hírek

A hazai piac – mint minden másban – az ASP-t tekintve is speciális. Kialakulófélben van, így meglehetősen vegyes összetételű, nem válik még élesen szét az outsourcing, a hosting, az MSP és az ASP, valamint annak különböző lépcsőfokai és üzleti modelljei. Ez mind a felhasználói, mind a szolgáltatói oldalon veszélyeket rejt. Egyrészt ezek különböző és vegyes konstrukciókban nehezen számon kérhető felhasználói elvárásoknak tesznek eleget, másrészt a szolgáltatók szem elől veszíthetik az említett szolgáltatásonként különböző, a sikert erőteljesen befolyásoló kritikus tényezőket.

Mielőtt a hazai ASP-piac különböző szintjein jelen lévők véleményére támaszkodva megpróbáljuk a szolgáltatás és a piac jellemzőit összegyűjteni, Gyárfás Istvántól, a HP Magyarország vezető távközlési tanácsadójától hallottakra támaszkodva röviden felidézzük mindazt, amit érdemes tudni az ASP-t és annak művelőit bemutató összeállítás olvasásakor.

Nem minden szinten minden

Nézzük elsőként Gyárfás István tolmácsolásában az ASP különböző szintjeit. Az alapszintet a kapacitásszolgáltatók (Capacity Service Provider) alkotják, amelyek közül egyesek csak a biztonságos helyszínt és a hálózati összeköttetéseket biztosítják (Collocation Provider), mások pedig – az applikációk menedzselésén kívül – akár a teljes informatikai infrastruktúráért is felelősséget vállalnak. A második szinten találhatók az előzőktől nem elválasztható, klasszikus ASP-k, vagyis az alkalmazásszolgáltatók. Vannak köztük menedzselt horizontális alkalmazás-szolgáltatók, amelyek webes, illetve klasszikus alkalmazásokra szakosodtak, mint például az MS Office programok, a hamarosan induló középvállalati SAP-megoldások stb., és vannak egyedi, iparág-specifikus megoldásokat ajánló vertikális alkalmazásszolgáltatók. A legmagasabb szinten pedig az ügyféligényeknek megfelelő vállalati rendszerek újraszervezésével és integrálásával foglalkozó komplex megoldásszállítók helyezkednek el.

Gyárfás úgy látja, a jelenlegi modellek fő gyengesége, hogy az innovatív, passzív költségcsökkentést tekintik fő üzenetüknek és üzleti értéküknek. A folyamatosan átalakuló gazdasági szereplőknek viszont – a vállalati folyamatok és beruházások megfelelő tervezésével és újraszervezésével hatékonyan megvalósítható – adaptív, rugalmasan kezelhető, aktív üzletfejlesztő megoldásokra van szükségük.

“Véleményem szerint – mondja Gyárfás – hazánkban ma elsődlegesen a kézzelfogható, a tőlük csak kisebb változásokat igénylő fizikai kapacitásszolgáltatást vállalják fel az alapvetően kockázatkerülőnek nevezhető magyarországi szolgáltatók. Jelen pillanatban a HP is ezek beszállítójaként, az infrastruktúra kialakításában játszik szerepet – a verseny meglehetősen erős ezen a területen.”

(Az említett kategóriában a legújabbak egyike az Antenna Média Rt. és a Minor Rt. tulajdonában lévő outsourcingcég, az AM-IT Rt., amely ma ugyan még inkább kapacitásszolgáltató és MSP, de rövidesen klasszikus ASP-ként is piaci szereplővé kíván válni – szerk.).

Sikerkulcsok: melyik illik a zárba?

Az ASP-k sikertényezői közül a megbízhatóságra és stabilitásra a tulajdonostársként vagy alvállalkozóként a szolgáltató mögé álló, már ismert és bizonyított márkájú vállalkozások jelenthetnek garanciát. Az Icon képviseletében megszólaló Fábián János ettől némiképp eltérően az irodai alkalmazások területén kialakuló szolgáltatói versenyben a siker zálogának épp az új vállalkozás önálló és erős “ASP-márkává” válását, valamint ezzel párhuzamosan az egyetlen ügyfélkapcsolati pont funkcióját és a fővállalkozói képességet tartja.

A siker másik kulcsa az üzleti modell kidolgozottsága és megalapozottsága – véli Gyárfás -, alkalmazásuk és szakmai megfelelőségük nálunk azonban még kialakulófélben van. Az eredményt felmutatók többsége meglévő ügyfélkörét csoportosította át, személyes kapcsolatrendszerét aknázta ki, illetve tulajdonosi szerkezetéből adódó potenciális felhasználóknak kezdett szolgáltatni, így minimalizálva kockázatait.

A siker okát firtatva nem szabad az ügyfélmenedzsment mikéntjéről és szintjéről sem megfeledkezni: kezeli-e a szolgáltató az ügyfélproblémákat, és ha igen, hogyan? S idetartozik a biztonság kérdése is, ami természetesen az eszközök beillesztésén túl egyfajta, azt a vállalati folyamatok részeként tekintő vállalati kultúrát is jelent.

Szereposztás

Az ASP-piac kulcsszereplői az infrastruktúrával rendelkezők – ezek többnyire a távközlési szolgáltatók, illetve érdekeltségeik -, a rendszerintegrátorok és az üzletfejlesztéssel foglalkozó stratégiai és műszaki tanácsadók – mondja Gyárfás. Ma az üzemeltetők a szolgáltatáshoz nélkülözhetetlen infrastruktúra birtokosainak kegyeit keresik leginkább, s gyakran – mert Magyarországon nagymértékben tőlük függ a szolgáltatás ára – maguk a távközlő, illetve a collocationcégek próbálkoznak meg az üzemeltetéssel. Az ASP-ben meglévő sokszintű technológia integrációjához leginkább értő rendszerintegrátorok egyelőre kívülről szemlélik az ASP-k fejlődését, s a stratégiaalkotásban és üzleti modellezésben jártas szaktanácsadók sincsenek az első sorban. Ez utóbbiak pedig nemzetközi kapcsolataik és tapasztalataik révén komoly szerepet játszhatnának a magyar környezetben is megvalósítható és működőképes üzleti modellek adaptációjában – a HP Consulting üzletága azt reméli, bizonyos esetekben értékteremtően léphet a piacra. A fenti piaci szereplők együttműködésének hiányában a létrejövő megoldások legtöbbje nem lesz megfelelően hatékony.

Tarkabarka modellek

Az ASP üzleti modell kapcsán kialakult hazai helyzet – a szolgáltatás kezdeti állapota miatt érthetően – enyhén szólva is igen tarka képet mutat, s így a piac szereplői több szempont alapján csoportosíthatók. Például hogy elsődleges bevételi forrásuk vagy csak értékesítési csatornáik egyike-e az ASP, kizárólag webes vagy csupán ASP-re felkészített hagyományos alkalmazások szolgáltatóiként működnek, illetve mindkettő van a portfóliójukban. Ez utóbbira az Econetet hozhatjuk fel példaként, amely Webgyára mellett projektmenedzsmentszoftver- és Oracle-ASP is.

Egy újabb csoportosítás szerint léteznek elsősorban saját fejlesztésű szoftverük bérletét kínálók, akik – levéve saját vállukról a szerződésekkel, licencproblémákkal való bíbelődés gondját – nem is kívánják mások alkalmazását befogadni. Többnyire olyan szoftverekről van szó, amelyeknél nem okoz komoly problémát az arra specializálódóknál esetleg gyengébb színvonalú infrastruktúra. Ugyanakkor gondot okozhat, hogy ezek a többnyire szoftverfejlesztő cégek kevésbé mozognak otthonosan a szolgáltatási szférában. Minderre persze ellenpélda is akad. A már említett Webgyárat az Econet Rt. maga fejlesztette, s szoftverei hasznosításán munkálkodva nőtte ki magát fejlesztőcégből ASP-vé, azt is fontosnak érezve, hogy erős infrastrukturális közegből szolgáltasson.

A hazai szolgáltatók “súlyponti” kérdéséről, vagyis hogy hogyan pozicionálják magukat az ASP-piacon, az Oracle-től Klotz Tamás – a szolgáltatókkal folyatatott beszélgetései alapján – a következőket mondta: “Idehaza a szolgáltatók – valószínűleg az árviszonyok miatt – túl nagy hangsúlyt helyeznek a hálózatra, pedig a felhasználót elsősőrban a felső szintű funkció érdekli. A többi csak az infrastruktúra szintjén, annyira, hogy az alkalmazások és az adatai biztonsággal rendelkezésére álljanak. S mert többségük nem átfogó tudással tekint a szolgáltatásra, bizony gyakoriak a félrecsúszott szolgáltatási modellek.”

Nézzünk néhány konkrét példát! A kizárólag ASP-ként tevékenykedo HostLogic klasszikus ASP-modellt képvisel, szaktudása, eszköz- és szolgáltatáskészlete is erre kihegyezett. A hazai piac furcsaságai és árviszonyai folytán mégis komoly kihívás előtt áll. A klasszikus ASP-knél az árat ugyanis elsősőrban a szoftver- és a kommunikációs beszállítókkal kötött szerződések határozzák meg. Az árra vonatkozó “játékterük” így az implementációs és szupportköltségekre korlátozódik. Mivel ez utóbbiak is eloszlanak 36 hónapra, az ASP-k az üzleti alkalmazások esetében előre megfinanszírozzák saját hozzáadott értékeiket, például az implementációt. S ugyan a bevezetési rutin, a már jól bevált sablonok (legjobb üzleti tudás) alkalmazása radikálisan lerövidíti a bevezetés idejét (1,5-3 hónap), mindez hoszszú távon felszabadítható és nélkülözhető komoly anyagi háttér meglétét feltételezi.

Tudatos választás eredményeként a MatávCom stratégiájában az üzleti hostingmegoldás (1 rendszer, 1 ügyfél) és a klasszikus ASP között lévő vegyes modellek szerepelnek. Ahogy Madár Zoltán a MatávComtól fogalmaz, van, amin osztoznak az ügyfelek, és van, amin nem. Technikailag minden esetben megoldható úgy az osztott adatbázis, mint az ügyfél felőli oldalon az alkalmazásdedikáció, ami testre szabott alkalmazások lehetőségét jelenti. Nem úgy indult, de végül plusz értékesítési csatornaként, webes ASP-ként is kínálja két saját fejlesztésű alkalmazását a Grepton. “Az e-learning és a webes publikációt támogató szerkesztőségi rendszer – ez utóbbinál az árazás, a szerződés, az SLA (Service Level Agreement) elkészült, s bár aláírt szerződés még nincs, már kötik be az első klienst – ASP-re termett, hiszen nagyszámú felhasználó gyakorlatilag változtatás nélkül, kvázi dobozos termékként használhatja” – vallja Süle András, a cég marketingigazgatója. Az infrastruktúrát a Grapton szervereit befogadó Pantel biztosítja.

ASP-ként, valós igényt meglovagolva, aktív tevékenysége részeként kezdett bele a távkönyvelési szolgáltatásba az Euroexpert Holding Rt., s ezt már harminc körüli ügyfélszáma is igazolja. A szolgáltatást a cégen belül kimondottan ASP-célzattal, Magic-alapon fejlesztett alkalmazásra építették, az osztott, ASP-re felkészített moduláris alkalmazást kommunikációs szolgáltatójuknál, a PanTel Rt.-nél elhelyezett Dellszervereken futtatják. A megfelelő adatkezelésről és a többszintű adatvédelem egyik biztonsági szintjéről az ASP-re felkészített Oracle-adatbázisklezelő gondoskodik. Internetszolgáltató partnerük, a TVNET a tűzfalvédelemért felelős. A különböző kommunikációs csatornákon működő szolgáltatás elindításakor elsősorban a megbízótól nagyobb távolságban dolgozó könyvelőirodák helyfüggő voltát megszüntető megoldásban gondolkodtak, ahol így gyorsabb, az ellenőrzési funkcióra nagyobb figyelmet fordító munkát végezhetnek. A kommunikációs vonalakat csak az adatátvitel idejére igénybe vevő szolgáltatás során csupán a digitalizált bizonylatok, adatok vándorolnak. A cég informatikai divíziójáért felelős igazgató, ifj. Lengyel Tibor elmondta, hogy mivel a könyvelés kényes kérdés, a bankokhoz hasonlóan titoktartási szerződést kötnek az ügyfelekkel, az alapszerződés pedig a programhasználatra, annak upgrade-jére és a szerverhasználatra vonatkozik. Az adatkommunikációs csatorna (analóg, ISDN, ADSL, kábeles internet vagy bérelt vonal) biztosítása a partnerek feladata, és annak ára nem része a havi, egyébként épp a tömegekre szabott szolgáltatás miatt nagyon olcsó bérleti díjnak, amelybe viszont az igénybevevők számára hozzáférhető – interaktív tanácsadást és szakmai információkat nyújtó – szakmai portálszolgáltatás is beletartozik.

ASP (1:n konstrukciójú: egy osztott alkalmazás, sok ügyfél) – előfizetés alapú alkalmazásoutsourcing-bérlet, az alkalmazás futtatását, elérését garantáló biztonságos infrastruktúra és környezet bérletét is beleértve. Célja: előre konfigurált, egységes sablon (template), illetve konfiguráció egyszerű “dobozos” – például irodai alkalmazások IP-hálózat feletti – távoli elérése. Különböző szintjei lehetnek, így csak az infrastruktúrát, a technológia bérlését, a tanácsadást és az alkalmazásbérletet is beleértve teljes szolgáltatásportfóliójú, az alkalmazáshoz való hozzáférést az interneten vagy más biztonságos kommunikációs megoldáson keresztül garantálva.

Alkalmazáshosting – a hagyományos modell szerint licencdíj ellenében megvásárolt (vagy fejlesztett), az ügyfél tulajdonában lévő alkalmazás távolról történő elérése. Ha a menedzselést is az ügyfél végzi, szerverhostingról beszélünk. Előnye a biztonságosabb, jobb minőségű fizikai és IT-szerverkörnyezet. Más megfogalmazásban a felhasználó számára 1:1 alkalmazás biztosítása, nem a felhasználó infrastruktúráját használva.

Alkalmazás-outsourcing – az ügyfél által használt, a szolgáltatás előtt is létező, gyári vagy egyedi fejlesztésű, egy adott cégre jellemző, specifikus (az ASP-vel ellentétben tehát nem sablon-) alkalmazások üzemeltetése, általában azok tulajdonjogát is átvéve.

SLA (Service Level Agreement) – a szolgáltatás szintjének garanciája, ami a felhasználó számára biztosítékot jelent a szolgáltatás színvonalára nézve, mérhető és mért értékekkel. Az ASP a felhasználó számára a partnerekkel kötött hasonló szerződések tartalmából kiindulva fogalmazza meg az SLA-t. Jó esetben az ASP-szerződés mellé csatolják.

MASP (Managed Application Service Provider) – az ügyfél ezekre a szolgáltatókra bízza hagyományos úton vásárolt szoftvereinek felügyeletét, de a termékek és a teljes infrastruktúra költségeit továbbra is ő viseli. Remélt előny a szakértőre bízott, a házon belülinél olcsóbb és megbízhatóbb üzemeltetés.

Prím Online

Leave a Reply